HRP: Mióta foglalkoztok a Microsoft termékekkel és azon belül is az Azure felhőszolgáltatási platformmal?
István: Először külsősként, egyéni tanácsadóként, mint Microsoft MVP foglalkoztam vele, megközelítőleg 2012-től, az infrastruktúra elindulásától. Pontosabban már az egész Azure elindulása előtt fél évvel elkezdtünk közösen dolgozni a Microsofttal, de akkor még nem infrastruktúra szolgáltatás volt, hanem platform szolgáltatás. Ez 2010-re tehető. Ekkor kértek fel, hogy vegyek részt a közös fejlesztésben. Először csak Microsoft keretein belül, mint tanácsadás, konzultáció, prezentációk adása.
Etele: Még főiskolás koromban kezdtem el ezzel foglalkozni, az egyik vizsgára pont abból a könyvből készültem, amit többek közt István közreműködésével is készítettek, bár elég gyorsan elavult.
István: Azóta, hogy kész lett, a Kingsol-on keresztül, illetve az Office 365–tel együtt most már minden felhőszolgáltatással foglakozunk, nem csak az Azure-ral.
Tagja vagyok az Azure Advisor-i programnak is. Ez kimondottan egy belsőbb csoport, akikkel a Microsoft megoszt bizonyos információkat új és aktív fejlesztésekről, így hamarabb tudom, hogy mikor mi jelenik meg, ki is próbálhatom, review-t, feedback-et írhatok róla, akár ajánlhatunk vagy javasolhatunk fejlesztéseket is. Ha speciális igénye lenne az ügyfélnek, amihez jelen pillanatban még nincs megoldás, már tudom, hogy lesz rá hamarosan, így bátrabban tudom javasolni az ügyfélnek, hogy jöjjön a felhőbe.
Cégeknek 2013-14 környékén kezdtük el értékesíteni, bevezetni. Az utóbbi két évben nagyon meglódult a felhőszolgáltatás iránti kereslet.
HRP: Mi az oka a felhőszolgáltatás iránti nagyfokú keresletnek, miért vált ennyire felkapott témává, miért trendi manapság a felhő fogalma?
István: A végfelhasználóknál lehet trendi megoldás, de IT területen még mindig elzárkóznak ettől. Kb. 20-30%-a elkötelezett eziránt a megoldás iránt, vagy lehet hogy most már 40%-uk, de pontos számot nem mernék mondani. Valaki nagyon pozitívan vélekedik, valaki nagyon negatívan, kevés a köztes szerintem.
Inkább végfelhasználói oldalról, meg döntéshozói oldalról indult ez meg. Ennek szerintem az az oka, hogy a consumer felhőszolgáltatások, mint a Facebook, a Google nagyon elterjedt; megszokták a végfelhasználók, a döntéshozók, könnyű használni őket, jól működik, azonnal tudom magamnak aktiválni, rendelkezésre áll, otthon is tudom használni, bent a cégnél is tudom használni…
Alapvetően, ha jól emlékszem, akkor talán Urbán Zoli (Microsoft) mondta és nagyon is egyetértek ezzel, hogy a KKV döntéshozó otthon sima végfelhasználó és a Facebook-ról tanul, a Google-ról tanul, vagy bármilyen más blogból vagy weboldalból. Ha neki megtetszik ott valamilyen megoldás, akkor azt a cégében is szeretné megvalósítani, leadja az IT-snak vagy másnak, hogy csinálja meg neki. Hiszen ha egy Whatsup-ot tud aktiválni, Google fiókot tud aktiválni, Dropbox-ot tud aktiválni, és tetszik neki és jó, akkor miért nem lehet üzletileg is ezt így megoldani.
Beszélgettünk szoftverfejlesztő cégekkel (ISV) is mostanában és több ISV is kijelentette, hogy nem ő akar a felhőbe menni, hanem az ügyfele, így muszáj. Véleményem szerint ezt nem az IT szektor indította el, vagy az IT szektornak lenne erre nagy hatása Magyarországon, hanem inkább a végfelhasználóknak.
Etele: A végfelhasználói nyomás onnan is eredeztethető, hogy az Office 365 elterjedt már annyira, illetve a felhő kifejezés, hogy most már van Office 365 a cégeknél, az Exchange Online, jöhet az Azure is.
HRP: Úgy vélitek, hogy az Office 365 használata felkészítette a végfelhasználót annyira, hogy Azure felhőalapú infrastruktúrára is igényt tartson?
István: Még azt nem tudja pontosan, hogy mi az az Azure, mert túl komplex, csak azt tudja, hogy a többi üzleti megoldását is kellene felhősíteni.
Etele: Általában azt mondják, hogy most már felhős a levelezésünk, tök jó lenne a szerver is felhőben.
István: Így van, meg már a bizalom is megvan a többi felhő alapú szolgáltatással kapcsolatosan. Itt az a mi szerepünk, hogy ne hagyjuk, hogy az ingyenes megoldások használatával problémákba ütközzön, ezek a szolgáltatások legtöbb esetben nem elégíti ki az igényeit és kétszer kelljen majd vele dolgozni, vagy elképzelhető az is, hogy negatív tapasztalatot szerez. Például ha valamilyen consumer megoldást választ, ahol kiszivárognak a jelszavai, adatai, mert nem tudja jól használni, vagy nem is lehet úgy beállítani, akkor nagyon megégeti a kezét, és emiatt elzárkózik a felhőtől.
Vannak olyan ügyfeleink, akik kiköltöztek már felhőbe, de mégis ragaszkodott ahhoz, hogy visszamentsünk mindent a felhőből a földre, egy NAS-ra, vagy egy szerverre, hogy itt is meglegyen, mert még tart attól, hogy valami baj történik a felhőben. Ezzel nincs is semmi probléma, sőt rendben is van, ha lent is van szerver.
HRP: Mi pont a fordítottját gondoltuk, klasszikus fizikai szerver a cégnél és napi szintű mentés a felhőbe. Ti hogy látjátok, van a gyakorlatban olyan, hogy teljesen a felhőbe mindent, elhagyva a házon belüli szerverek szükségességét?
István: Van, abszolút van, inkább a kisebb cégeknél, pont azért, mert annyira egyszerű az infrastruktúra, hogy könnyebb. A nagyobbaknál mindig van lent is szerver, mi is úgy csináljuk, nem feltétlenül neveznénk ezt hibridnek, hanem úgy mondjuk, hogy mindkét megoldást használja, egymás mellett, ami természetesen össze van kapcsolva. A nagyobb cégeknél, ahol már 1-2-3 szerver volt eddig is, ott meg nincs teljes felhősítés. Ott ahol meg egyáltalán nem volt szerver, csak osztogatták a fájlokat, meg küldözgették e-mailben, ott a felhősítést könnyebb meglépni.
A back-up az egy érdekes téma, mert még most is nagyon gyakori winchesterre, vagy egy pendrive-ra való mentés. Persze azt nem veszik számításba, hogy akár a vírust is rámentik az adatokkal együtt. Általánosságban nem is a megoldással van itt a probléma, hanem a kivitelezéssel. Nem veszik észre időben a vírust, vagy nincs elég sűrű mentés helyben, így az incidens megtörténte után csak nagyon sok napra tud visszaállni.
Pont most volt ilyen esetünk, ahol kettő hónap adata is elveszett, mondjuk hardver hiba, nem vírus miatt. Volt ugyan mentés, csak nem volt jól megszervezve. Ajánlottuk, hogy mostantól mentsen felhőbe, ehelyett vett egy másik winchestert, és arra készíti a mentést. Most nyugodt, úgy véli minden rendben – pedig nincs rendben, tiszteletben tartva a döntését, a probléma akkor is előfordulhat akár ugyanilyen, vagy nagyobb adatveszteséggel is a jövőben.
Mi azt szoktuk mondani, hogy egy mentés nem mentés, és elég ritka, hogy a fizikai és a felhő alapú mentést is használja. Bár a cégek már látnak benne fantáziát, hogy földrajzilag elkülönülten kell tárolni a mentéseket, de ehhez is idő kell, főleg a KKV-knál. Mert ők úgy vélik, hogy van mentésük, de az is általában lokálisan, azaz helyben winchesterre.
Etele: Szerintem nem is tudják az előnyeit és nem is foglalkoznak azzal, hogy off-site és on-site mentés, nem tudják, hogy ez egy titkosított és tömörített mentést jelent az Azureban.
István: Vagy nem érzik az előnyét, hiába mondjuk el. „Eddig se volt baj, nem? – akkor most mi baj lenne”.
Etele: Igen, általában kell hozzá valami probléma, hogy házon kívül is legyen egy mentése a cégnek, és akkor jön rá, hogy „hú de jó, hogy ez tömörítve van, mert nem foglal annyi helyet”, „hú de jó, hogy titkosítva van, és akkor nem megy át a zsarolóvírus”, stb., mert ezekbe nem gondolnak bele addig, amíg meg nem történik a baj.
István: Nálunk kevés ügyfél volt az, aki kifejezetten ragaszkodott az off-site mentéshez. 2-3 esetben fordult az elő, ahol a cégvezetés kijelentette, hogy az aktuális mentésük kevés, és kérnek rá megoldást.
Általában ár érzékenység miatt hozzák meg a döntést, és nincsenek hozzászokva a cégek, hogy szerver szolgáltatást fizessenek úgy, mint a közmű szolgáltatásokat. Mert az eddigi gyakorlat szerint megvették a szoftvert, ami 5-7 évig is jó volt, most meg havi szinten kell fizetni. Lényegében nem az előnyök, hanem az ár alapján dönt. Ha azt mondjuk neki, hogy havi pár ezer forintért már kaphat egy profi felhő back-up-ot, akkor azonnal felszorozza 12-vel és közli, hogy de 20000 forintért vesz inkább egy winchestert és arra mentegeti az adatait.
HRP: Ha a problémák megelőzésére gondolunk, akkor viszont már kiütközik lényegesebb árkülönbség, gondolok itt a költséges többszázezer forintos adatvisszatöltésekre.
István: Most is volt ilyen esetünk és nem égette meg magát annyira az adatvesztéssel, hogy ne egy winchestert válasszon utána. Hibatípustól függően több milliós nagyságrendű is lehet a költsége egy ilyen adatvisszatöltésnek.
Sok esetben az IT-sokkal van egyeztetve minden ilyen megoldás, és legtöbbjük céges mentalitásnak köszönhetően úgy vélik, hogy akkor végzik jól a munkát, ha olcsón szolgáltatják a megoldásokat. Így nyilván olcsóbb a winchestert megvenni, csak nem hatékonyabb és nem gondolnak bele, hogy itt adatokról van szó, méghozzá nagyon fontos adatokról, nemcsak Excelekről, meg Word dokumentumokról.
Folytatás: 2. rész
