HRP: Szerintetek miért lett ennyire nagy keletje a felhő alapú szolgáltatásoknak, alkalmazásoknak?
István: Inkább végfelhasználói oldalról, meg döntéshozói oldalról indult ez meg. Ennek szerintem az az oka, hogy a consumer felhőszolgáltatások, mint a Facebook, a Google nagyon elterjedt; megszokták a végfelhasználók, a döntéshozók, könnyű használni őket, jól működik, azonnal tudom magamnak aktiválni, rendelkezésre áll, otthon is tudom használni, bent a cégnél is tudom használni…
Beszélgettünk szoftverfejlesztő cégekkel (ISV) is mostanában és több ISV is kijelentette, hogy nem ő akar a felhőbe menni, hanem az ügyfele, így muszáj. Véleményem szerint ezt nem az IT szektor indította el, vagy az IT szektornak lenne erre nagy hatása Magyarországon, hanem inkább a végfelhasználóknak.
Etele: Én dolgoztam szoftverfejlesztő cégnél is 3-4 éve, mint üzemeltető. Már akkor volt olyan, aki felhősen használta volna a programot, viszont ez még akkor nem volt lehetséges. A felhasználók kérdezősködtek, hogy ezt, meg azt tudja-e, de mivel nem volt felhő alapú, így nem. Ezért az a program kiesett a látószögből. Akkor a szoftverfejlesztő cég nem akart ezzel foglalkozni, nem volt meg a megfelelő erőforrása, de rá lett kényszerítve, és most ott tart, hogy megcsinálja.
István: Nem feltétlenül csinálja meg, mert nem tudja mindenki átírni úgy a programját, hogy Azure kész állapotú legyen, ezért is fontos számukra a segítség, mert a hiányos erőforrások miatt nem feltétlenül van ideje átírni a programját, ami akár több évig is eltarthat, hisz több tízezer sorról is beszélhetünk. Vagy nincs meg a megfelelő képesítés házon belül, hiszen más programozói nyelven kellene megírni az alkalmazását a felhőbe. Olyan mértékű beruházást igényelne a részéről, hogy nem tudja bevállalni költségben, időben, viszont ott a végfelhasználói és a piaci nyomás, hogy márpedig felhőből kell.
HRP: Mit gondoltok, milyen meggondolásból mehet egy ISV a felhő felé?
István: Két részre választanám a szoftverfejlesztőket, az egyik, akik nemrég tanulták a szoftverfejlesztést, azaz a juniorok, akik már csak az új dolgokat tanulták, az új típusú megközelítést. A másik a szeniorok, akik még gépközeli kódban fejlesztettek, vagy más kódban, de nagyon nagy tapasztalattal rendelkeznek. A második csoport nehezebben indul meg a felhő felé, ők azok, akiket majd megmozgat a piac és ebbe az irányba tendálja őket. Viszont figyelembe kell vennünk a startup-okat, akik viszont már azonnal felhőben gondolkodnak. Egy közös jellemzőjük van, hogy mivel IT cégekről beszélünk a fejlesztés és az üzemeltetés legtöbbször házon belül marad, még akkor is, ha nincs meg a megfelelő tudás vagy a kapacitás. Ez egy alapvető probléma.
Van tapasztalatunk klasszikus ISV-kkel, akik nagyon régi terméket fejlesztenek, jó termékük van, sok embernek eladták, és nekik muszáj menni a felhő felé, mert kierőlteti ezt a piac, és van tapasztalatunk és dolgozunk is együtt start-up-okkal, és ugyanaz a gondolkodásmód. „Csak egy pici segítség kell elindulni”; „különben azt olvastam, hogy…”; ő megpróbálja magától összerakni, viszont nem kellő alapossággal, mert lehet, hogy leterhelt, nincs is rá ideje, vagy, mert egyáltalán a saját termékének a fejlesztésével kell foglalkoznia.
Nem elterjedt az, hogy egy IT cég megbízzon egy másik IT céget egy probléma megoldásával. Sokszor ezt a menedzsment is erőlteti, mondván „minek fizetek ennyi programozót, oldjátok meg, hisz informatikusok vagytok, vagy nem? ”. Pedig a szakma nem így működik, egyáltalán nem így. Nem elterjedt, hogy egy másik IT céget bízzanak meg felhőszolgáltatással, vagy akár csak oktatással.
A frissen alakult cégek azok már „born in the cloud”, azaz ők már csak felhőben gondolkodnak. Ők már a legújabb nyelveket használják, és ha lehet, akkor már Microsoft-os nyelveket használnak, amivel nagyon könnyen integrálhatják a szoftverüket a felhőbe. A Microsoft-nak van erre programja a BizSpark, ami segíti is őket, rengeteg ingyenes erőforrást kapnak, így elég könnyű nekik elindulni.
A klasszikusoknál ez sokkal nehezebb, mivel például van egy vastag klienses fejlesztett alkalmazásuk, amit viszont felhősíteni kellene, mert rajtuk van a nyomás. Számukra az jelentheti az előnyt, hogy ki tudja elégíteni az ügyféligényeket, illetve új piacot tudnak meghódítani.
A startup-ok eleve nagy piacokat akarnak meghódítani, nem csak Magyarországban gondolkodnak. Ők már látják, és tudják, hogy nekik a felhőbe kell menni, mivel ott tulajdonképpen mindenkit meg tud szólítani, míg egy vastag klienses on-premises telepítésű alkalmazással mindig valamilyen speciális réteget tudunk csak megszólítani, mint például könyvelőket, ügyvédeket, stb.
Mindenképpen azt mondanám, hogy felhősíteni azért kell az ISV-knek, mert nagyobb réteget tudnak megszólítani, a klasszikus ISV-k is. Nekik nehezebb, hisz régi, más rendszerre épült alkalmazásuk van, persze ez nem az ő hibájuk, hisz más volt akkor a világ.
HRP: Egy szoftverfejlesztőnek miért jó az Azure, illetve a saját fejlesztésének megjelenése az Azure-ban?
Etele: Amennyiben átgondolja az ISV vezető, hogy „igen, akkor mi fejlesztők vagyunk, és nem szeretnénk üzemeltetéssel foglalkozni”, akkor az Azure, illetve a Microsoft mérnökei üzemeltetik, és ők csak fejlesztenek. Sokszor előfordul az a probléma, hogy eladnak valamilyen programot, és a végfelhasználónál nincs meg a szükséges infrastruktúra hozzá, a megfelelő hardver, szoftver, és nincs meg a rendszergazdának a tudása, hogy ezeket összeállítsa. Addig, amíg nincs meg az alap, addig nincs hol futnia az alkalmazásnak.
István: Ezért az ISV magára vállalja ezt is.
Etele: Túl sokat foglalkozik egy szoftverfejlesztő cég az üzemeltetéssel, holott neki fejlesztenie kellene. Ha megalkotja ezt a környezetet Azure-ban, úgymond a Microsoft leveszi ezt a feladatot a válláról és ő neki csak fejlesztenie kell. A skálázható infrastruktúra miatt pedig nem probléma, ha gyors a növekedés.
István: Az összes ISV cég, akit ismerünk rengeteg erőforrást köt le az üzemeltetéssel. Senki nem szeret ezzel foglalkozni, vagy nem is ért annyira hozzá, hisz fejleszt is mellette, valaki csak kedvtelésből foglalkozik vele, de akkor sem ért annyira hozzá, csak a főnöke kiosztotta rá a feladatot. Találkoztunk kimondottan webes rendszerek fejlesztésével foglalkozó, külföldi nagy rendszereket fejlesztő céggel is és ott is üzemeltetnek.
Mondok nektek egy példát. Pici ISV, de van több ezer ügyfele ügyviteli számlázó programban. Az irodájában külön van egy kis szerver szoba, pedig csak 10 fős cégről van szó, és van 17 szerver egy pár fős cégnél, amit az ügyvezető üzemeltet. Miért? Azon a 17 szerveren történik a fejlesztés, ami nem is biztos, hogy megfelelően van a licenckezelés. Azt rakosgatják, lecserélik, amikor kell, stb. és ez leköti egy-egy ember fél-fél napját.
Ez olyan, mint amikor egy IT-val foglalkozó cég magának készíti a saját weboldalát, és leköt több havi házon belüli munkaórát, ám a végén nem úgy néz ki, nem úgy működik, ahogy kellene. Vagy ha elkezdi saját magának például számlázó rendszert fejleszteni. Mi ilyen esetekben mindig megbízunk egy külsőst, nincs is rá affinitásunk és erőforrásunk sem.
Azért már van mozgolódás az ISV-knél, hogy „ott a felhő, majd oda kirakjuk, és majd ott fut magától”. Ha jól csináljuk meg, akkor tényleg fut, és akkor tudnak foglalkozni a vevőigényekkel, új modulok fejlesztésével és nem kell majd a gépeket tákolgatni. Nyugat Európában szerintem ez már jól szét van választva, Magyarországon még nem.
Itthon még mindig az megy, hogy van egy IT-s és meg kell oldania mindent. Ha megnézel egy álláshirdetést, most is ez van. Üzemeltetési tapasztalat 5 év, de tudjál Java-ban, meg Python-ban, meg Php-ban fejleszteni. Én direkt nézegettem ilyen állásokat, hogy hova tudnék elhelyezkedni a tudásommal, és mindegyikben van ilyen programnyelv megemlítve, magyarán én kiesek az összesből a 15 éves rendszermérnöki tapasztalatommal, mert nem tudok Java-ban programozni, de nem is akarok megtanulni. Kérdés az, hogy miért keveredik ez még mindig ennyire?
Azure-ral az ISV új piacokat érhet el és nagyon rugalmas infrastruktúrát tudnak kiépíteni. Akár már felhőben, virtuális gépeken végezhetik a fejlesztést, nem pedig lent rakosgatva a gépeket a sarokban, hogy „kinek hány darab kell?”, „már megint elfogyott a kapacitás!”, „most megint kell venni 5 szervert, arra virtualizációs réteget telepíteni”, „megint 100 virtuális gépet kell létrehozni”, stb. – ezt már több helyen láttuk.
Általában a cégek sokkal gyorsabban kinövik a szervereket, mint arra előzetesen számítanának, mert gyorsabban bővül a cég, mindenkinek kell valami tesztszerver vagy tesztkörnyezet, és sok esetben nem lehet, mert nincs rá szabad kapacitás. Pedig ezeket az Azure-ban pillanatok alatt összekattinthatja.
Ha a fenti virtuális gépeken végzed a fejlesztést és a tesztelést, akkor éjszakára, hétvégére lekapcsolhatod. Amikor szükséged van rá, kapcsold be, ha nagyobb gép kell, akkor nagyobbat, ha kisebb gép kell, kisebbet, has sok kicsi kell, akkor sok kicsit állítasz be, stb. pár kattintással. Persze okosan kell használni, mert költségekben is elszállhat – ugyanakkor a lehetőségek is nagyobbak, sokkal nagyobbak, mint egy földi infrastruktúra esetén.
HRP: Akkor akár projektekre bontva is megnézheti, hogy milyen szerverköltségei voltak, hisz az Azure-ban a felhasználás alapján kalkulálódik a költség, míg egy földi szerver esetében nem lehet ilyen pontossággal meghatározni.
István: Pontosan. Itt percre pontosan ki lehet számolni, hogy mekkora volt a költsége. Hisz projektre létre lehet hozni egy resource group-ot, azaz egy erőforrás csoportot, ahhoz hozzákapcsolni a virtuális gépeket, adatbázisokat, ezáltal pontosabban lehet ügyfélnek is kalkulálni a költségeket. Leginkább ez a nagyobb szoftverfejlesztő cégek esetében lehet releváns. Ezen felül ne feledjük, hogy minél több felhasználónak értékesíti Azure-on keresztül a szolgáltatását, annál több felé osztódik a költség is.
HRP: Milyen módon használják az Azure-t azok az ISV-k, akikkel kapcsolatban vagytok?
István: Alapvetően két irány van, felhőbe fejlesztek vagy a meglévő alkalmazásomat próbálom a felhőbe költöztetni, vagy becsomagolni, azaz úgy virtualizálni, hogy ne kelljen átírni, de fusson felhőben. A Microsoftnak erre is van megoldása.
Az egyik ISV a saját webes alkalmazását szerette volna túlterheléses tesztnek kitenni. Nem tudta megoldani saját szerverszobájából szabad kapacitás hiánya miatt, illetve ki akarta „tekerni”, hogy hány ezer, vagy akár hány millió kérést bír el az alkalmazása. Ekkor jött az ötlet, hogy lehet-e ezt Azure-ból csinálni? Mi itt csak tanácsadóként vettünk részt, tehát segítettünk nekik a rendszer beállításában. Meg is csinálták, a tapasztalatuk is jó volt. 20-30 úgynevezett támadó web szervert készítettek egy hétvége alatt és megtudták vizsgálni, hogy hány kérést tud kezelni egyszerre a lefejlesztett alkalmazás.
Etele: Aki nagyban gondolkodik, az Azure Marketplace-re is felrakhatja a fejlesztését, és ha megtudja csinálni úgy a szoftverét, hogy az csomagkattintással megvehető legyen – amiben a Microsoft még segít is – úgy a Microsoft is hirdeti a termékét. A Marketplace-ről letölthető lesz, és így világszinten elérhetővé válik az alkalmazása. Szerintem Magyarországon viszonylag kevesen látták meg ebben a piaci rést.
István: Persze az egy jó dolog, hogy felkerül az Azure Marketplace-re az alkalmazás, ám már ott tartunk, hogy ott ki is kell tűnni, mert már van 3-4000 termék, ami ráadásul folyamatosan bővül. Viszont sohasem lehet tudni, hogy a világ másik felén kinek milyen alkalmazásra van szüksége, így kelendő lehet a termék, tehát a lehetőség ott van benne. A Microsoftnak erre egyébként külön programja is van, hogy akit ez komolyan érdekel, annak segít benne.
HRP: Hamarosan nálunk is indul egy áruház, amellyel nagyobb és jobb lehetőségük lesz a hazai szoftverfejlesztőknek a magyar piaci megjelenésre, könnyebben elérve így a hazai ügyfeleket.
Etele: Van olyan magyar fejlesztő, aki kifejezetten az Azure-ban építette a saját fejlesztését, üzletét és igen nagyra nőtt belőle, ez a Tresorit, aki nemrégiben lett Apple-partner. A Tresorit adja a biztonságos beléptetést és titkosítást az Apple CareKit platformjához, amely kifejezetten kényes, egészségügyi adatokat is kezel.
HRP: Mi is örülünk a Tresorit sikerének, és természetesen annak is, hogy – többek közt – ők is az ISV partnereink közé tartoznak.
István: Azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb az igény végfelhasználói oldalról a felhő alapú szolgáltatásokra, ráadásul a bővülő egyedi igények miatt egyre nagyobb szerep jut a már meglévő alkalmazások fejlesztésére, tökéletesítésére, perszonalizálására. Ezek mellett viszont egyre kevesebb idő jut az üzemeltetésre, vagy akár a felhő alapú alaprendszerek megértésére, kezelésére, arra, hogy folyamatosan naprakész legyen belőlük a fejlesztő. Egy-egy IT területhez speciális szakmai tudásra van szükség, hisz a designer nem fog kódolni, a kódoló meg nem foglalkozik designnal, így az üzemeltetés és a fejlesztés is lassan különválik, ami egy természetes folyamat része, hisz csak úgy lehet igényes és jól működő alkalmazásokat készíteni, ha csak a fejlesztésre összpontosítunk.
